FLAMME ROUGE

Vannak olyan játékok, melyek témáját látva olyannyira hidegen hagynak, hogy a dobozon kívül semmi mást nem nézek meg velük kapcsolatban. Éljen az előítélet. Nade az unalom nagy úr, így most megesett az, amire álmomban sem gondoltam volna. Megnéztem egy játékmenet videót egy bicajversenyes játékról. De ami még ennél is nagyobb meglepetésként ért az az, hogy annyira megtetszett, hogy azóta már be is szereztem magamnak.

A Vörös láng című játékban (engem ne kérdezzetek, miért ez a címe, nem tudok semmit a kerékpárversenyzésről, sose néztem még végig bicajversenyt, ezután sem fogok) egy kétfős csapattal próbálunk nyerni, azaz az egyikőjüket elsőként bejuttatni a célba. Ehhez különféle számértékű kártyákat használunk fel. A kijátszott kártyák végérvényesen kiesnek a játékból, így taktikusan kell gazdálkodnunk velük. A játékosok lépései után kihasználjuk a szélárnyék adta előnyöket. Azok a csoportok melyek között egy üres mező található, felzárkóznak az előttük állóra (hátulról kezdve, minden csoport), így ügyességgel és szerencsével ingyen lophatjuk a távolságot.

A versenyzők áthaladhatnak egymáson, de ha a lépés vége egy másik csoportra esne, akkor bizony megtorpanás van, buktunk a pozíciót. A játékot érdemes rögtön a kiegészítőkkel játszani, mert sokkal színesebbé és érdekesebbé teszik az akciót. A Peloton kieggel új pályaelemeket, szóló játékmódot és akár 5-6 játékosszámot kapunk. A Meteo kieggel pedig a pálya bizonyos szakaszai adnak új kihívásokat.

A játék minden pillanata tartogathat meglepetést, sosem lehet leírni egy lemaradó játékost sem. A húzópaklink összetétele állandóan változik, és egyre több fáradtságlap (2 lépés) kerül bele. A két csapattagot okosan kell irányítani, hogy kihasználjuk a helyezkedés adta előnyöket. Ahogy egy igazi versenynél, itt is az utolsó métereken dőlhet el a győzelem sorsa. Az egyszerű szabályok, a rengeteg pályavariáció, a gyors játékmenet és a változatos játékosszám miatt ideális családi játék. És még az ára sem vészes (főleg használtan).

Flamme Rouge